A színek (néhányunk kivételével), fontos szerepet játszanak életünkben.

A tárgyakról, felületekről visszaverődő fényt és a színeket szemünkkel szubjektíven, egyedien érzékeljük. A szemünktől kapott, átalakított jelekből az agyunk alkot képeket, színeket.

A színek osztályozása különböző szempontok alapján

Már kisgyermek korunkban hangulatokat, érzelmeket testesítünk meg a színekkel.

Meleg színeknek nevezzük a sárga, narancs, vörös, bíbor színeket, melyek agyunkban jellemzően a nap, tûz, vér, szerelem fogalmakhoz kapcsolódnak.

A hideg színek a vízhez, jéghez és a vegetációhoz köthetőek. A leghidegebb a türkizkék.

Az ördög, krampusz, a gonosz fekete, míg a az angyal, jó tündér fehér színt kap.
Semleges színek a fekete, a fehér, és ezek valamennyi árnyalata. Ezeket az árnyalatokat nevezzük szürkének.

A pasztell színek a nagyon világos és kis telítettségű árnyalatok:

Lakások, irodák színezését rendszerint a meleg, meleg-pasztell színekből komponálják. De nem szabad megfeledkezni egy másik meghatározó színcsoportról, a földszínekről.
A barna, vörös, narancs, sárga, sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatait nevezzük földszíneknek. Ezek természet közeli, nyers, meleg színek – a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei. Nem árnyalat jelző, csak gyűjtőnévként használjuk – bár a föld előtag a földbarna, földszürke, földzöld nevekben is szerepel. A földszínek elnevezés idegen változata a terraszínek (terra: föld, latinul). A terepszínû katonai öltözet foltjai is mind földszínűek:

Színhatások a térben

A színekkel a környezetünk méretének hatását is befolyásolni tudjuk!
A világos színekkel tágítani, sötét színekkel szűkíteni lehet a tér érzetét. A csíkos, sávos felületek is befolyásolnak.Függőleges sávokkal nyújtani, magasítani, vízszintes csíkozással szélesíteni tudjuk térelhatároló falainkat.